Az író jubileumi, 500. könyve tőle szokatlan mű. Nem azért, mert regény, hisz ilyeneket írt már, hanem mert egy ember és egy kutya ("és Társa") bonyolult viszonyát taglalja. Vismar, az ember, idős, sokat szenvedett, de most már gazdag és jól is élhetne, semmit sem kéne tennie. Ehhez képest nap mint nap önszántából egy kutyamenhelyen végez fizikai munkát és a pénzéből jótékonykodik. A Kutya, akinek nincs és nem is lesz neve, rettenetesen összeverve kerül a menhelyre, élete egy hajszálon függ. Vismar az első perctől kezdve mindent megtesz az állatért - de vajon később, ők ketten együtt, képesek lesznek-e majd együtt élni? És milyen lesz a közös élet - ha lesz?