A Turul nemzetsége nyolcadik kötete II. András és IV. Béla királyok uralkodásának időszakát dolgozza fel. A szemünk előtt játszódik le, hogyan esküdtek össze az urak Bánk bán vezetésével Gertrudis királyné meggyilkolására, és hogyan hajtották végre a szörnyű tettet. A halott királyné férje, Endre, az „aranybullás uralkodó” egyik hibát a másik után követte el, és a Szentföldre indított „keresztes háborúja” inkább annak paródiája lett. Tanúi lehetünk királyfik és apáik egymással szemben vívott küzdelmeinek, sőt háborúinak. Több királyunk indított értelmetlen hadjáratokat Halics (a későbbi Galícia) meghódítására, és magyar katonák ezrei ostoba szeszélyek, vélt érdekek vagy hiúság miatt vesztek oda idegen földön. Az Aranybulla ügyét egészen közelről ismerhetjük meg, és akit érdekel, mi is állt a nagy egyezségben, ezekről a lapokról megtudhatja. Ki gondolja ma már, hogy akkor is voltak emberrablások? Megesett, hogy egy terhes özvegy királynénak álruhában kellett menekülnie a magyar királyi udvarból, és szembesülhetünk több külföldi uralkodóval, beleshetünk a pápai lakosztályba és kancelláriába. Hogyan veszett oda Kötöny, a kunok vezére, és miféle belháborúság lett ebből? Éppen akkor, amikor már híre jött, hogy Keleten egy új és nagyon veszélyes, addig sosem látott ellenség ütötte fel a fejét, és nem is titkolja: célpontjai között Magyarország is szerepel. Az ellenség nem ismer irgalmat, és sebesen tör előre… A magyar urak azonban nem hisznek a baljós híreknek, inkább egymással vetélkednek, és olykor a királlyal is szembeszegülnek. IV. Béla és hívei hibát hibára halmoznak, mígnem elkövetkezik a döntő muhi csata, és a Hon elveszni látszik… A történet másik szálán, a dunai rév lakóinak életében is nagy változások történnek. Rajtuk keresztül megtudhatja az olvasó, hogyan éltek azok, akik távolról sem láttak városokat és palotákat, kevés pénzzel gazdálkodhattak, és egy végzetes betegség, egy ellenséges támadás bármikor gyökerestül megváltoztathatta az életüket.