A kuruc kor a magyar történelem izgalmas időszaka volt. A szerző a trilógia második kötetében folytatja azt, amit a Vadrózsa és kard lapjain elkezdett. Zrínyi Ilona és Thököly Imre szerelme és házassága adja a történet vázát, de a regényben sorra felbukkan minden olyan szereplő, aki akkoriban élt és tett is valamit hol a magyar szabadságért, hol meg éppen az ellen. Bécs, a Hofburg, Lipót császár éppen úgy szereplője a történetnek, mint a munkácsi várat éveken át hősiesen védelmező amazon, Zrínyi Ilona. De találkozunk a törökökkel is, akik éppen Bécset készülnek bevenni, hogy aztán eláraszthassák és kifoszthassák Nyugat-Európát. Thököly Imre az események középpontjában van. Diadalt diadalra halmozó huszonéves hadvezér, diplomata és fejedelem, sőt "magyar király" – hogy aztán röviddel később elveszítsen mindent, amit szerzett, sőt még a török börtönt is megjárja. Eközben váltakozó szerencsével folyik a küzdelem a keresztény Európa és az Oszmán Birodalom között – ez utóbbi még fogyatkozó erejével is veszélyes ellenfél. A regényben megismerjük a Magyarországon harcoló francia, német, olasz tábornokokat és zsoldosaikat, a török vezérek észjárását, a két idegen nagyhatalom között hányódó magyarokat, katolikusokat és protestánsokat, akik mind-mind a maguk céljaiért küzdenek, győznek és elbuknak, majd felkelnek ismét. Mint azt a sokak által nem, vagy félreismert hazafi, Thököly Imre is teszi.